Bár az Európai Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy a schengeni rendszer stabil marad, az egyre növekvő határellenőrzési intézkedések komoly kihívás elé állítják a szabad mozgás alapelvét. A német határlezárások bevezetése egy újabb jele annak, hogy szakadozik az egység a tagállamok között, és egy dominóhatással több ország is visszavezetheti az ellenőrzéseket. A Bizottság azt ígéri, hogy mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg.
Az Európai Bizottság élesen bírálta a magyar kormány legújabb bevándorlási fenyegetését, miszerint illegális bevándorlókat szállítanának Brüsszelbe a szerb határról. Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője elfogadhatatlannak és az uniós jogot súlyosan sértőnek nevezte a tervet, amely veszélyeztetné a schengeni térség biztonságát is. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, és kapcsolatban áll nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok vezetésével is.
Az EU bírósága helyben hagyta az Google-re kiszabott 2,42 milliárd euró bírságot, amelyet 2017-ben szabtak ki rá amiatt, hogy versenyelőnyével visszaélve a keresőjében saját árösszehasonlító szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársak kárára - közölte a luxemburgi székhelyű testület kedden.
Az Európai Unió a jövőjét meghatározó, mélyreható intézményi reformok küszöbén áll, legalábbis ha komolyan veszik a tagállamok Mario Draghi jelentését. Draghi szerint a versenyképesség helyreállításához elengedhetetlen a tagállamok vétójogának felszámolása és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése. A jelentés sürgeti az uniós intézmények megerősítését, különösen a minősített többségi szavazás széleskörű bevezetését, ami véget vetne a reformokat gyakran akadályozó egyhangú döntéshozatalnak. Európa a növekedést visszahúzó termelékenységi kihívások, az energiaárak elszabadulása, valamint a globális geopolitikai változások közepette nem halogathatja tovább a reformokat. A támogatáspolitika átalakítása, a szén-dioxid-mentesítés előmozdítása és a geopolitikai szerepvállalás is az unió versenyképességének megőrzéséhez szükséges lépések között szerepel.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy szankciókat vezessen be a Robert Fico vezette szlovák kormány ellen, mivel aggodalmak merültek fel a jogállamiság visszaszorulása miatt. Az intézkedés akár azt is eredményezheti, hogy Szlovákia is részlegesen elveszítheti hozzáférését az EU-forrásaihoz. Brüsszel különösen aggasztónak tartja, hogy Fico kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol az igazságszolgáltatás függetlenségére, és februárban megszüntette a korrupcióellenes hivatalt, amely az EU-támogatásoknál elkövetett pénzügyi csalások megelőzésében is fontos szerepet játszott.
A tagállamok közötti szorosabb koordináció, erősebb brüsszeli beleszólás, az innováció és a hatékonyságnövelés támogatása – többek között ezeken a területek javasol sürgős lépéseket az Európai Unió versenyképességének javítására Mario Draghi, aki az Európai Bizottság felkérésére készített jelentést a szükséges intézkedésekről. Draghi több saját uniós bevételt szorgalmaz, hogy finanszírozni lehessen egy szükséges 750-800 milliárd eurós csomagot. A tagállami állami támogatásokkal viszont szinte teljesen leszámolna.
Hónapokig tartó késedelem után Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője hamarosan bemutatja az Európa versenyképességének fokozásáról szóló átfogó jelentését. A 400 oldalas, grafikonokkal és innovatív ötletekkel teli dokumentum célja, hogy Európa hatékonyabban versenyezzen az olyan globális szuperhatalmakkal szemben, mint az Egyesült Államok és Kína. A jelentés várhatóan mintegy 900 milliárd eurós beruházást szorgalmaz az európai gazdaságba, de komoly reformokat is megkövetel.
Jozef Sikela uniós energiaügyi biztosjelölt az orosz gázfüggőség csökkentését szorgalmazza az EU-ban, egy tervet is bemutatott, hogyan vágná le Kelet-közép-Európát az orosz ellátásról. A politikus már felszólította a magyar kormányt, hogy építse le a Gazprom-szállításait, és az oroszok gázmosásaiba se menjenek bele.
Nyílt levélben fordult csütörtökön a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, így az általuk készített „árnyékjelentések” tartalmára is kíváncsi – derült ki a Hivatal oldalán nyilvánosságra hozott levélből.
A magyar bírósági rendszerben egyre nagyobb feszültséget okoz a bírók kirendelésének gyakorlata, mely során számos bírót más bíróságokra küldenek dolgozni, gyakran magasabb szintű intézményekbe. Azonban az ilyen kirendelt bírók – annak ellenére, hogy magasabb beosztásban végzik munkájukat – nem kapják meg az ennek megfelelő magasabb fizetést, ami havonta akár több százezer forintos veszteséget is jelenthet számukra – számolt be a 24.hu.
A von der Leyen-bizottság második ciklusa a vártnál később kezdődhet meg, mivel az Európai Parlament a 26 biztosjelölt átfogó meghallgatását valószínűleg csak október közepén kezdi meg. A Politicónak nyilatkozó két magas rangú parlamenti tisztviselő szerint a meghallgatások október 14-én kezdődhetnek, ami a végső megerősítő szavazást novemberre, és a Bizottság munkába állásának időpontját decemberre tolja.
A Volkswagen-csoport Cupra márkájának vezérigazgatója, Wayne Griffiths aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság által tervezett importvámokkal kapcsolatban és kijelentette, hogy a Kínában gyártott és Spanyolországban tervezett elektromos járművükre kivetendő 21,3 százalékos vám katasztrofális következményekkel járhat a márkára nézve.
Úttörő jelentőségű döntés keretében az európai tisztviselők pénteken megállapodtak abban, hogy az európai repülőtereken működő légitársaságok számára új zöld jelentéstételi kötelezettségeket írnak elő. A vitatott intézkedések, amelyeket az iparág ellenzett, előírják, hogy a légitársaságoknak az éves széndioxid-kibocsátásuk mellett a sugárhajtóművekből származó a tudományos nyelvben kondenzcsíkoknak – az internet sötét zugaiban chemtrailnek – nevezett gőzcsíkok esetleges éghajlati hatásáról is jelentést kell tenniük.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a Bizottságban kiegyensúlyozott nemi arány legyen, azonban a jelenlegi biztosjelöltek névsora messze elmarad ettől a céltól. A tagállamok által előterjesztett jelöltek között 17 férfi és mindössze 9 nő szerepel, ami továbbra is jelentős nemi egyensúlytalanságot mutat. Von der Leyen abban bízhat, hogy az Európai Parlament meghallgatásai során több jelölt nem kap zöld utat, ami lehetőséget teremt új, esetleg női jelöltek felállítására. Az egyik bukó pedig épp a magyar biztos, Várhelyi Olivér lehet a pletykák szerint.
Az utolsó fordulóban több közgazdász verseng az Európai Bizottság versenyjogi főközgazdászának pozíciójáért. A Pierre Régibeau nyugdíjba vonulása óta egy éve betöltetlen, és nehezen találták meg az utódját: különösen azután, hogy Margrethe Vestager, a Bizottság ügyvezető alelnöke eredeti jelöltje, a neves amerikai közgazdász, Fiona Scott Morton kiesett a versenyből, miután Emmanuel Macron francia elnök megfúrta a jelölését, kifogásolva, hogy nem uniós állampolgár.
Az elmúlt napokban a magyar kormány bejelentette, hogy az Európai Bizottság jelentős összeggel tartozik Magyarországnak a határvédelmi költségek megtérítése céljából, amelyeket az ország az elmúlt évtized során a saját költségvetéséből fedezett. A magyar fél szerint az Európai Bizottság körülbelül 2 milliárd euróval tartozik az országnak, így nem hajlandó kifizetni a kötelezettségszegési eljárásban, majd az erről Európai Unió Bírósága által hozott ítélet szerint megtérítendő 200 millió eurós bírságát. Az Európai Bizottság jelezte, a magyar kormány már kapott forrásokat, a gigabírságot pedig késedelmi tételekkel együtt hajtják be.
Az árukereskedelmi platformok éles kritikát fogalmaztak meg a földgáz, a hidrogén és a kritikus ásványi anyagok beszerzésének központosítására vonatkozó uniós javaslatokkal kapcsolatban. Az iparági vezetők, például az Enmacc és a MetalsHub bürokratikus túlkapásként ítélték el a terveket, azzal érvelve, hogy az EU-t kereskedelmi versenytárssá változtatnák, és aláásnák a helyi technológiai bajnokok támogatására irányuló erőfeszítéseket.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy pénteki beszédében azokat bírálta, akik ködösítenek az orosz–ukrán háború ügyében, és Ukrajnát akarják felelőssé tenni az ellene indított orosz támadásért – írja a The Kyiv Independent.
A magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott rekordbírság miatt jogi lépéseket tervez, hogy érvényesítse igényeit Brüsszellel szemben. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence bejelentette, hogy Magyarország a határvédelemmel kapcsolatos költségekért 900 milliárd forint kártérítést követel. Ezt ütköztetnék a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós egyszeri, és napi 1 milliós bírsággal.
